Pótolván az elmaradásaim, még áprilisban egy színekről szóló bejegyzéssorozatba kezdtem, amelyet most folytatni kívánok, egy lelkes olvasóm kérésére (és természetesen a lelkiismeretem megnyugtatására)!
Ebben a bejegyzésben a "természet színét", a zöldet veszem górcső alá. Ez a sokak által kedvelt szín a színkör és a szivárvány központi színe, amely a hideg és a meleg határán lebeg, ötvözve a sárga extrovertáltságát és a kék békés nyugodt jegyeit, a "tökéletes zöld" akkor teljesedik ki mikor a sárga és a kék színek egyensúlyban vannak olyannyira, hogy a szemünk már nem érzékeli azokat.
Bizonyára jónéhányan asszociálnak a zöldre a nyugalom színeként, amely a harmóniát és a termékenységet szimbolizálja. Sokak szerint gyógyító, nyugtató erővel bír, oldja a lelki és testi görcsöket, erősíti a biztonságérzetet, békét és állandóságot sugall, a legpihentetőbb szín az emberi szem számára. Csökkenti a kimerültséget és a fáradtságot, segíti az ellazulást. Jó a központi idegrendszer kezelésére, ugyanakkor élénkíti a szellemet.
Számos oldalról megközelíthető, más és más jelentéstartalommal : egyesek szerint a pénzt ("zöld hasú" amerikai dollárt), a reményt vagy a féltékenységet szimbolizálja. Napjainkban a környezetvédelmi "zöld mozgalmak" erősítésére használják, a közlekedésben pedig a szabad jelzést jelenti, ugyanakkor gyakran használjuk a "zöld szemű szörny" vagy a "zöldfülű" kifejezéseket is.
Azonban mégis van egy univerzális képzettársítása a zöldnek: mégpedig a növényekkel, fákkal, azaz a természettel való rokonítás.
A lakberendezésben óvatosan kell bánnunk vele, mert rendkívül sok árnyalata keverhető ki, s mind más és más hangulatot eredményeznek. Valójában minden színnel hasonló a helyzet, de a zöld esetében különösen fontos, hogy milyen árnyalatot választunk, mert mindegyik eltérő hatással van a kedélyállapotunkra.
A világos- és sötét zöldek együttes használata az egyensúly érzetét, a természetet idézi a szemünk elé, a friss tónusok regeneráló hatásúak, könnyed elevenséget kölcsönöznek; a sötétebb mély árnyalatok tradicionális konzervativizmust sugallnak; a nagyon világos (fehérrel kevert festék) pasztell türkizek légiesek és áttetszőek, a víz felszínre és Karib-tengerekre emlékeztetnek (na meg a kórházakra;).
Ha tavaszias frissességet szeretnék becsempészni otthonunkba, akkor válasszunk sárgásabb árnyalatot, mondjuk a fűzöldet. Ha energikusabb és frissebb hatást szeretnénk elérni keressünk a zöldborsónak megfelelő tónust a falakra, amit sárga alapú zöldekkel, ún. lime színekkel tehetünk játékossá apróbb dísztárgyak segítségével. Feketével, fehérrel és szürkével társítva pedig nagyon modernné tehetjük a belső tereket, legyen szó konyháról vagy nappaliról.
Ha drámai hatásra vágyunk akkor a zöldet mindenképp a komplementer színével, a vörössel párosítsuk. Tökéletes lehet nagy tágas terekbe, merész árnyalatokkal (lime, pávazöld) párosítva magára vonzza a tekintetet.
A halvány pasztell színek felhasználásával romantikus (cukorka;) jelleget is adhatunk a helyiségeknek. A világos sok fehérrel kevert zöldes árnyalatokhoz nagyon jól illenek az ugyancsak világos, rózsaszínes púderszínek a barack és a pink színek. Remek választás egy nőies kecses nappaliba, lányka szobába, esetleg télikertbe vagy édesség boltba;).
Ugyanazt a pasztell színt barnával társítva teljesen más lesz a hatás (természetesen itt a stílus is eleve különbözik, de én jelenleg a színtónusokra koncentrálok elsősorban) :
Ugyanakkor a mai gyorsan változó mobilis világunkban kézenfekvő megoldás a zöld színt kiegészítő színként használni. Így megjelenhet egy-egy bútordarabon, textileken, képek és más kiegészítők formájában is, amelyeket később kedvünk szerint lecserélhetünk.
Élénk zöldet (zöld növények) fehérrel (felhők), barnával (fatörzs) és annak különböző tónusaival párosítva érhetünk el természetközeli hatást, főként ha természetbarát anyagokat választunk mellé.
Tulajdonképpen nagyon sok variációját fel lehetne még sorolni a zöldnek és a hozzá illő színeknek. Igencsak széles skálán mozognak a lehetőségek, amelyek közül személyiségünknek megfelelően kedvünkre választhatunk.Amire még különösen figyelni kell, hogy nem csak a színválasztás a döntő, hanem az is hogy milyen stílusú térbe fogjuk felhasználni, mekkora felületen, milyen arányban. Fontos még a mintázat, a textúra, anyaghasználat, és a helyiség (épület) jellege is, ahogy azt az összegyűjtött képeken is megfigyelhetjük
Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése