Deszkázz!

Mostanában egyre több enteriőr fotón találkozom fa falburkolatokkal, ezért úgy érzem megér egy rövid bejegyzést ejteni róla. Elsőre talán sokaknak a magyar otthonokban gyakran használt, klasszikus lambéria jut eszébe, amit mindenki csak eltüntetni igyekszek, de mint tudjuk ennek is számtalan variációja létezik.

A falburkolatok a modern letisztult stílusokban éppúgy megállják a helyüket, mint a skandináv vagy vidéki stílusokban. A modern minimál térhódítását követően megfigyelhető manapság az a tendencia, hogy egyre többen igyekeznek több otthonosságot, kényelmet, melegséget és puhaságot becsempészni a lakásba.

Ennek egyik -szerintem- tökéletes módja ez, az általam "deszkázásnak" nevezett falburkolat kialakítás. A fa egyébként nagyszerűen kiegyensúlyozza a látszóbeton hideg szürkeségét, amit mostanában olyan sokan kedvelnek.

A tervezési szempontok hasonlóak, mint bármely más falburkolat esetén. Elsősorban azt kell eldönteni, hogy egy egész falat szeretnénk burkolni vele, vagy csak egy bizonyos falszakaszt, ezáltal kiemelve a helyiség azon részét. Továbbá fontos a stílus, az anyaghasználat, a szín, és az is, hogy mennyire igénybe vett az adott falszakasz, valamint, hogy ha esetleg konyhába került, akkor ügyeljünk a tisztíthatóságra is (pl. ha a pulthoz kerül tegyünk elé üveg vagy plexi lapot, ami egyébként szerintem még jót is tesz neki), amely megfelelő felületkezeléssel is megoldható.

 Néhány ötlet étkezőkbe:

fa(l)burkolat nagyobb felületeken:

és a hálószobában:

Ha pedig valaki mégsem szeretni deszkáztatni a falait, akkor választhat ilyen mintázatú tapétát is, így is elérhető a kívánt hatást.

(Piet Hein Eek, studio ditte)

 Képek: pinterest, tumblr, 1kinddesign, stil inspiration, homedsgn

Formák kontrasztja Madridból

Elképesztő sebességgel rohant át a január az életemen, olyannyira, hogy még egy képet is alig sikerült kiposztolni a facebookra. Pedig jobbnál jobb enteriőrökkel találkozom, csak hát "az idő nagy Úr",mint tudjuk.  

Most, hogy túl vagyok néhány komoly kötelezettségen igyekszem rendszeresen posztolni. Persze ígértem én ezt már többször többféle módon, úgyhogy majd meglátjuk...

Jelen bejegyzésemben Spanyolországból hoztam egy különleges lakást, amely egy huszadik századi épület belsejében kapott helyet. A berendezés rendkívül egyszerű, és mégis látványos, amit az építészek a vertikális és horizontális téri elemek elhelyezésével értek el. 

Külön figyelmet érdemel az, ahogyan az egyes tereket tagolták. A legmeghatározóbb a tér közepén elhelyezett épített elem, amely a különböző funkcióknak megfelelően tagolja a teret, így az egyébként egy légtérben elhelyezett közösségi és intim helyiségek jól elkülönülnek egymástól.

A szögletes építészeti elemeket a kerek és ovális kiegészítők ellensúlyozzák, amelyeket a tér különböző részeiben helyeztek el. A falon elhelyezett kerek tükrök, az igényes fa kiegészítők és a zegzugos sarkok teremtik meg a lakásbelső egyedi hangulatát.

A valószínűleg 60-as, 70-es évekből származó skandináv bútorok is ívelt, lekerekített formavilágot idéznek, s ezáltal teremtődik meg az a forma-és színbeli kontraszt, amely egyensúlyba hozza a térérzetünket.

Kedvencem még a mennyezet felületének stukkókkal való kialakítása, amely - szerény véleményem szerint korábban jelen lehetett a lakásban - látszólag keretezi az egyes funkció szerinti helyiségeket.
A tökéletesség titka a részletekben rejlik!;)

Természetesen rögtön látszik, hogy nem gyerekbarát térkialakításról van itt szó, és a tulajdonos is "monokróm lelkületű", ha szabad ilyet mondanom. A magam részéről sem tudnám elképzelni, hogy ilyen tlakásban lakjak, de mindenképp érdekes, látványos, és szép megoldás.


Építész: Hector Ruiz-Velazquez,
Ceramic House, Madrid

Fotók: houseidea